Agorafóbia és kezelési lehetőségei

Az agorafóbia a pánikbetegség egyik fajtája. Túlzott félelem attól, hogy nyilvános vagy idegen helyen pánikrohamot kap az érintett. Az ilyen félelmet okozó helyek közé tartoznak általában a liftek, sportesemények, hidak, mozik, közlekedési eszközök, plázák, repülők, autópálya és a tömeg.
A félelem olyan erős lehet, hogy a beteg a saját lakásából sem tud kimozdulni. Emiatt az agorafóbiát az egyik legnehezebb feladat kezelni, hiszen előbb utóbb szembe kell nézni a félelmekkel a kezelés során, vagyis ki kell mozdulni a biztonsági zónákból.

Az agorafóbia általában a késői tinédzserkorban és a 20-as évek elején szokott kezdődni, de előfordulhat gyerekeknél vagy idősebb embereknél is. A nőket gyakrabban diagnosztizálják ezzel, mint a férfiakat. A hajlamosító tényezők között szerepel még az alkohol- vagy drogfogyasztás, szorongásra, idegeskedésre való hajlam, vagy a stresszt okozó életesemények. Ugyanakkor az is előfordul, hogy az érintett csak utólag fordul alkoholhoz vagy droghoz, hogy csökkentse a félelmét, a bűntudatát, kilátástalanság érzését, elszigeteltségét és a magányát. Sajnos az agorafóbia végül depresszióhoz és tartós szorongáshoz vezethet.

Ha orvoshoz készülsz…

Írd le az érzéseidet! Írd le, hogy mióta tapasztalod őket és hogy milyen változások történtek abban az időben, amikor előjöttek a tünetek! Említsd meg, hogy milyen gyógyszereket szedsz a meglévő betegségeidre. Kérdezd meg, hogy várhatóan mennyi ideig kell szedni a gyógyszereket, hogy milyen mellékhatások várhatóak valamint, hogy milyen egyéb terápiát javasol a gyorsabb gyógyulás érdekében?

Mire számíthatunk az orvosnál?

Hasznos az is, ha előre felkészülsz azokra a kérdésekre, melyeket az orvos feltehet a tüneteid kapcsán.
Ilyenek pl. az alábbiak: Voltak mostanában pánikrohamai? Folyamatosan szorong? Milyen egyéb tünetei vannak? Javul-e valamitől az állapota és mikor fordulnak elő a tünetek?

Gyógyszerek

Pszichoterápiával és gyógyszerekkel zajlik a hagyományos kezelés. Az antidepresszánsokat és a szorongás elleni gyógyszereket gyakran felírják az agorafóbia és pánikbetegség kezelésére. Sajnos előfordulhat, hogy jó néhányat ki kell próbálni mire kiderül, melyik a legjobb a számodra. Vagyis, hogy csökkenti vagy megszűnteti a tüneteket és a lehető legkevesebb mellékhatással jár. Sokan az első próbálkozás után abbahagyják a gyógyszert és elutasítják a további kezelést. Ez nem mindig a legjobb megoldás.

Az orvos várhatóan a következő gyógyszereket írja fel:

• Szelektív szerotonin visszavétel gátlók – SSRI-k vagyis az antidepresszánsok

• Triciklikus antidepresszánsok vagy monoamin-oxidáz gátlók – ezek hatékonyan kezelhetik az agorafóbiát, ám több mellékhatással kell számolni, mint az SSRI-knél
• Szorongáscsökkentők, vagy benzodiazepinek – vagyis a nyugtatók, melyek segítenek kontrollálni a rohamokat és az agorafóbiát. Azonban ezek hosszú távú – általában fél évnél tovább történő alkalmazása, vagy az előírtnál nagyobb adagok – szedése függőséget okozhat. A lelkiismeretes orvos számításba veszi ezt a kockázatot is, ugyanakkor a visszaeső beteg esetén sajnos nem sok mankó kínálkozik a számára, hiszen az erős, zavaró tünetekre a nyugtatók jelentik a leggyorsabb és adott pillanatban a leghatékonyabb megoldást. Ezért fordulhat elő az, hogy sokan évekig is szedik a nyugtatót.

Pszichoterápia

A kognitív viselkedésterápia az egyik legelterjedtebb terápia agorafóbia esetén. A terapeuta egy pozitívabb irányba tereli a beteg gondolkodását azáltal, hogy tudatosítja: a pánikroham kellemetlen ugyan, de nem halálos és elmúlik. Ez a másfajta gondolkodás, tudatosítás segít a betegeknek abban, hogy másként, már-már kívülről szemléljék tüneteiket. Ezzel azt érik el, hogy a beteg könnyebben viseli az olyan szituációkat, melyek korábban halálra rémítették. Ez önbizalmat és bátorságot ad.

A terápia két részből áll. A kognitív rész segít megismerni az agorafóbiát és a pánikbetegséget, illetve kontrollálni a rohamokat. Megtanulhatod, mely tényezők válthatják ki a pánikrohamot és az azt megelőző tüneteket. Azt is megtanulhatod, hogy hogyan birkózz meg ezekkel a problémákkal a légzés- és a relaxációs technikák segítségével.

A viselkedésterápia része pedig segít megváltoztatni a viselkedést úgy, hogy a beteg érzéketlenné váljon a rohamot kiváltó ingerekre. Ez a módszer segít, hogy a beteg biztonságosan nézzen szembe olyan helyekkel, szituációkkal, melyek félelmet és szorongást okoznak. Sajnos a kísérő terapeuta Magyarországon kevésbé elérhető – ha egyáltalán van, – de külföldön elkíséri a beteget a félelmet okozó helyekre. Ilyen lehet a pláza, a híd, autó. Minél többet megy a beteg ezekre a helyekre, annál inkább tudatosul benne, hogy biztonságban van.

Ugyanakkor Magyarországon is speciális technikákat alkalmaznak az agorafóbia kezelésére. Kísérő nélkül is meg lehet valósítani a gyakorlást, itthon nálunk imagináció formájában, vagyis a beteg elképzeli, hogy sétál, buszozik, bevásárol stb., mindezt relaxált állapotban. Ha a beteg jól halad a képzeletbeli gyakorlatokkal és már nem szorong, akkor valós feladatokat kap és önállóan kell utaznia, közlekednie. Bevonható kísérő is, aki együtt utazik az érintettel. A cél természetesen az, hogy a beteg önállóan tudjon közlekedni. Ebben az esetben is írhatnak fel szorongásoldó gyógyszereket, bár úgy tartják, ezek nélkül a leghatékonyabb a kezelés.

Önsegítő technikák

Minél jobban ismered az agorafóbiát és annak pánikbetegséggel való összefüggését, annál könnyebben kontrollálhatod a tüneteidet. Mert mitől félünk a leginkább? Attól, amit nem ismerünk.

Olyan technikákat alkalmazhatsz a pánikroham során, melyek segítenek az érzelmeidet kordában tartani. Ha ezen a téren nő az önbizalmad, ez sokkal magabiztosabbá tehet a korábbi kényelmetlen szituációkkal és környezettel szemben.

Íme az önsegítő technikák:

• Maradj ahol vagy – próbálj ellenállni annak a kényszernek, ami arra késztet, hogy biztonságos helyre menekülj vagy rohanj, ha jön a pánik. Ha autóban ülsz éppen, a lehetőségekhez képest higgadtan húzódj félre és alkalmazd a légzéstechnikát.
• Fókuszálj – olyasmire tereld a figyelmedet, amivel le tudod kötni magad, pl. az óramutató járása, vagy termékek a bolt polcain. Emlékeztesd közben magad, hogy ez csak egy átmeneti állapot, ami hamarosan lecseng és menned kell tovább a dolgaidat intézni.
• Lélegezz lassan és mélyen, ahelyett hogy kapkodnád a levegőt. A kilégzés lehet kicsivel hosszabb, mint a belégzés, de ne erőltess semmit! Csak kényelmesen, így helyreállhat a nyugodt légzés.
• Ha nincs pénzed terapeutára, akkor próbálj magad kidolgozni egy tervet. Először csak a sarki közért legyen a cél kísérővel. Aztán ha többször jól megy, akkor jöhet kísérő nélkül is rendszeresen. Így haladj apró lépésenként.
• Kreatív vizualizáció – ahelyett, hogy a pánikroham alatt katasztrófára és halálra gondolnál, próbáld meg az ellenkezőjét. Gondolj kellemes képekre, emlékekre és irányítsd erre a figyelmedet, miközben alkalmazod a légzéstechnikát.

Az agorafóbiából van kiút, de sajnos a sikert nem adják ingyen. Ismereteket kell szerezni és tanulni, gyakorolni kell elszántan, kitartóan. Fontos az, hogy sosem szabad feladni, hiszen nem lehetetlen újra teljes életet élni, sétálni, moziba járni, kimozdulni úgy, mint régen.

Dobrai Erzsébet