D.E.: Sok beteg fordul Önhöz azzal a panasszal, hogy pánikbetegsége, azon belül is hasi pánikja van?

Ágnes: Igen, meglehetősen sok beteg fordul hozzám pánikbetegséggel. Valószínű, hogy a fokozódó stressz miatt a pánikbetegek száma a valóságban s nő, másrészt ma már az orvosok és betegek is jobban ismerik, és jobban elfogadják a pánikbetegséget, ezért hamarabb, rövidebb kivizsgálás után jutnak el pszichoszomatikus szemléletű belgyógyászhoz, pszichoterapeutához.
A pánikbetegségnek több formája van, ezek közül nem a hasi pánik a leggyakoribb, bár nem tekinthető ritkának.

D.E.: Mit jelent ez pontosan, milyen tünetek a jellemzőek?

Ágnes: A hasi pánik jellemzően puffadással, hányingerrel, hasmenéssel jár, amit igen gyakran kísér remegés, verejtékezés.

D.E.: Tapasztalata alapján kiket érint leginkább ez a tünethalmaz, kik fogékonyak erre a „betegségre”?

Ágnes: Tapasztalataim szerint azok hajlamosak a hasi pánikra, akiknél a szervek működését vezérlő vegetatív idegrendszer paraszimpatikus ága fokozottan aktív. Ez irányítja ugyanis az emésztőrendszer működését, fokozza az emésztőenzimek elválasztását és a gyomor-bélrendszer mozgásait.
A hasi pánik gyakran egy pszichoszomatikus betegség, az ún. irritábilis bél szindróma IBS) részjelensége. Az IBS igen gyakori – bár sokszor nem felismert – betegség. A hasi panaszok miatt orvoshoz forduló betegek mintegy felének ez a baja. A tünetek igen változatosak: puffadás, gázos belek, korgó-morgó has, émelygés, fájdalom, ami lehet enyhe, egész hasat betöltő, de lehet görcsös, vándorló, sőt éles, egy pontban megjelenő is. Jelentkezhet hasmenés, székrekedés, vagy akár a kettő váltakozása is.
Az orvost a panaszok nagy nehézségek elé állítják, hiszen a gyomor- bélrendszer mindenféle szervi betegségét ki kell zárnia. A túlérzékeny vastagbél ugyanis egyértelműen funkcionális betegség, hátterében semmiféle szervi eltérést nem lehet kimutatni.
Hasi pánik akkor jelentkezik, amikor a perisztaltika rohamszerűen felgyorsul.

A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás, az önbizalom hiánya fokozza a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását, ezért elsősorban az emésztőszervekben okoz károsodást. Könnyen belátható, hogy ezek a tulajdonságok túlnyomórészt nőkre jellemzők, nem csoda hát, hogy az IBS és a hasi pánik gyakoribb a nőknél, mint a férfiak körében.

D.E.: Mivel, hogyan magyarázható ennek a pszichológiája? Milyen belső problémát tükrözhet a sürgős szorongásos hasmenés?

Ágnes: Mint már említettem, az aggodalmaskodás, elbizonytalanodás az önbizalom hiánya áll leggyakrabban a panaszok hátterében. A betegek gondolkodására a pesszimizmus és az aggodalmaskodás jellemző. Mindig a legrosszabbra készül fel, nehogy csalódás, meglepetés érje. Százszor lejátssza, elképzeli – s ez által át is éli – a legszörnyűbb tragédiákat. Ha gyermeke nem ér haza idejében az iskolából – biztosan elütötte egy autó. Ha a főnök csak foghegyről köszön, biztos benne, hogy rövidesen kézhez kapja felmondólevelét. Ha az ügyfél visszamond egy megrendelést – az biztosan súlyos pénzügyi gondokhoz, sőt csődhöz fog vezetni. S ha a dolgok véletlenül éppen rendben mennek? Akkor biztos benne, hogy ez már nem tart soká, és hamarosan beüt a baj.
A betegek gyakran túlérzékenyek, kevés az önbizalmuk, és hajlamosak mások szavait, tetteit ellenük irányuló fenyegetésként felfogni. A világot veszélyesnek, ellenségesnek élik meg, de kerülik az összeütközést, a konfliktust. Negatív érzéseiket, szorongásukat mélyen magukba zárják. A fölhalmozódott érzelmi nyomás végül felborítja a vegetatív idegrendszer egyensúlyát, és bélműködési zavarokhoz vezet.

D.E.: Ha hosszú távon gondolkodunk milyen gyakorlattal, terápiával kezelhető ez a betegség?

Ágnes: A hosszútávon tartós hatású terápia minden esetben komplex, az alapproblémából, ill, a személyiség megerősítéséből áll. Dolgoznunk kell az önbizalommal, az aggodalmakra okot adó helyzetekkel.  Ha pl. lámpaláz szerű teljesítményszorongásról van szó, akkor el kell hinni, hogy a határozott fellépés, a jó előadó képesség tanulható. Pozitív gondolkodással, tréninggel, – veszélytelen helyzetben történő gyakorlással – nemcsak hasmenésüktől szabadulhatnak meg, hanem jóval sikeresebbek is lesznek.
Szinte minden esetben kombinált kezelést alkalmazok: kognitív terápiával belelátunk gondolkodásunk csapdáiba, és megpróbáljuk kikerülni ezeket. Autogén tréninggel – ez egyfajta relaxációs eljárás – befolyásolni tudjuk a vegetatív idegrendszert. Ezen kívül szükség lehet még módosult tudatállapotban végzett vizualizációs gyakorlatokra is.
Ehhez jön még a természetgyógyászati megközelítés: étrend, gyógynövények, ill. aromaterápia (illóolajok), Bach virágterápia.

D.E.: Mit tehet az, aki gyors, elsősegélyt szeretne a hasi pánikjára? A hagyományos pánikbetegségnél jól jön pl. egy légző-gyakorlat, de a hirtelen hasmenés ellen mit tehetünk?

Ágnes: Az autogén tréningnek van olyan hasi gyakorlata, amit – előzetesen jól begyakorolva – elsősegélyként is alkalmazhatunk. Hatásos lehet a személyre szabottan összeállított Bach csepp, vagy zsebkendőről belélegezve borsmenta és/vagy rozmaringolaj.
Persze a megelőzés itt is jobb, mint a tűzoltás.

D.E.: Az étrendnek milyen szerepe lehet a hasi pánik leküzdésében?

Ágnes: Ez is teljesen egyéni. Nem lehet olyan diétát mondani, ami minden IBS-ben vagy hasi pánikban szenvedő betegnek jó.  Lehetnek a háttérben élelmiszer allergiák, intoleranciák (a kettő nem azonos: allergiavizsgálattal az intolerancia – ami rendszerint enzimhiányra, vagy megváltozott anyagcserére vezethető vissza – nem mutatható ki..)

D.E.: Hogyan kapcsolódhatnak össze gondolataink, lelkiállapotaink a szervi működéssel?

Ágnes: Közvetlenül. Aki kételkedik abban, hogy érzéseink, gondolataink képesek befolyásolni sejtjeink működését, azt arra kérem, hogy képzeljen el egy szép, sárga citromot. Gondolatban vágja ketté, forgassa a kezében, szagolgassa meg és képzelje el, hogy néhány csepp citromlét a szájába csepegtet. Képzelje el, ahogy a savanyú íz szétfut a nyelvén.  Akinek nem futott össze a nyál a szájában, az valószínűleg még sosem látott citromot. A nyálelválasztást gondolataink vezérelték!

D.E.: A hasi pánik kezeletlenül okozhat-e hosszú távon valamilyen további problémát pl. szervit?

Ágnes: Ebből a szempontból nincs ok aggodalomra, a hasi pánik kezeletlenül sem hoz létre szervi betegséget, még akkor sem, ha IBS részjelensége. Viszont nagyon megkeseríti a beteg életét, hosszú távon beszűkíti társas kapcsolatait, megnehezíti munkavégzését is.  A kezeléssel pedig a beteg nemcsak a tünetektől szabadulhat meg, hanem önismerete, önértékelése javul, szorongása, aggodalmaskodása csökken, boldogabb, sikeresebb, teljesebb életet élhet.

Készítette: Dobrai Erzsébet