Az endorfinok a következő négy hatással bírnak: erősítik az immunrendszert, enyhítik a fájdalmat, csökkentik a stresszt és késleltetik az öregedési folyamatot.

3. rész: endorfin

Az endorfin nem kap olyan jelentős figyelmet a pszichés betegségek kapcsán, pedig ez a hormon is hozzájárul a jó közérzethez, mégpedig elég alaposan.

Gondoltad volna, hogy az endorfin…

• Csökkenti a fájdalomérzetet
• Csökkenti a függést okozó anyagok iránti sóvárgást
• Csökkenti a stresszt és a frusztrációt
• Szabályozza a növekedési és a nemi hormonokat
• Csökkenti az evészavarokkal kapcsolatos tüneteket

Biztos hallottatok már arról, hogy a szex utáni derűs jó kedvnek, ellazult állapotnak köze lehet az endorfinhoz. De azt kevesen tudják, hogy az endorfinok természetesen termelődnek egy sor másfajta tevékenység közben is, mint pl. a meditáció, mély légzés, nevetés, fűszeres étel evése.

Habár hátravan még néhány kutatás a téma kapcsán, úgy tartják, hogy az endorfinok a következő hatásokkal bírnak:
erősítik az immunrendszert
enyhítik a fájdalmat
csökkentik a stresszt
késleltetik az öregedési folyamatot.

Nyugtató receptorokkal működnek együtt, melyek a fájdalomcsillapításról ismertek és akár 500-szor erősebbek lehetnek, mint bármely ember alkotta fájdalomcsillapító.

Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert a kapcsolat stabilitását, biztonságérzést és nyugalmat eredményez, megnövekedett mennyisége. Ezek az anyagok nemcsak a testi és lelki fájdalmak csillapítását szolgálják, hanem jutalmaznak is. A művészi katarzis perceit éppúgy megédesítik, mint a hosszútávfutó küzdelmes magányosságát.

Nézzük meg, hogy milyen szerepet kapnak mindennapi életünkben!

Edzés, kocogás

A rövid intenzitású edzéssel ellentétben mint pl. a sprintelés, a hosszú távú folyamatos edzés, mint a futás, hosszú távú úszás, aerobik, biciklizés, vagy terepsíelés úgy tűnik hozzájárul az endorfinok megnövekedett termeléséhez és kibocsátásához. Ez egyfajta eufóriát eredményez, de legalábbis jobb kedvet, nyugodtabb idegrendszert.

A folyamatos, legalább húsz percig tartó ritmikus, egyenletes mozgás különleges testi-lelki harmonizáló folyamatokat indít meg. A tudatállapot módusulásával az érzelmi tudat (jobb agyfélteke) aktivitása fokozódik, ez endorfin termelést indít, az immunfolyamatokat aktivizálja, sőt a stresszhormon szintet csökkentő sejtek működését is fokozza.

Az edzés elején a fizikai megterhelés zavaró stresszhatásnak teszi ki szervezetünket, de ez idővel csökken. Pl. a kocogás közben felszabaduló örömhormonok által létrejövő vidám kedélyállapot legyűri a stresszhatásokat. Dishman, Folkins, Sime valamint Goldwater kutatásai szerint az egyenletes ritmus fontos közérzetjavító eleme a kocogásnak.

Azt találták, hogy az izomanyagcsere az egyenletes terhelés hatására akár ötvenszeresére is emelkedhet, a szervezet anyagcseréje tíz-hússzorosára. A szíven átáramló vérmennyiség ötszörösére nőhet. Hosszú távon pedig a rendszeres terhelés hatására a pulzusszám csökken, a szív kapacitása nő, a vérnyomás csökken, a szívinfarktus előfordulási esélye csökken, a test zsírszövettartalma csökken, növekszik a védő koleszterin, és csökken az ártalmas koleszterin szintje. Csökken a trombózisveszély, nő a véren átáramló vérmennyiség, növekszik a hasűri szervek aktivitása, javul a csontozat mésztartalma, az immunaktivitás pedig leginkább a természetes ölősejtek számának és működési aktivitásának növekedésében mutatkozik meg. A testi működés egészségesebbé rendeződésén túl különleges hatással számolhatunk a kedélyjavító hormon aktivizálódása révén, javul a közérzet, csökken a szorongás és a kedvetlen, levert állapot.

Napfény, szolárium, több endorfin?

Az Amerikai Dermatológiai Akadémiai Folyóirat tanulmánya szerint a szoláriumozásnak pozitív hatása van a kedélyállapotra, a szervezetben keletkező endorfin miatt.

Steven Feldman, az észak-karolinai Wake Forest Egyetem dermatológusa szerint sok szolárium látogatónak nem az az elsődleges motivációja, hogy napbarnított bőrszíne legyen. Úgy véli, hogy inkább az UV- sugárzás kedélyállapotra gyakorolt pozitív hatása a fő motiváló tényező.

Feldman egy korábbi tanulmányában bebizonyította, hogy az UV-sugárzás hatással van az ember hangulatára. A szoláriumozók az UV- sugárzás után sokkal felszabadultabbnak érezték magukat, mint más fényforrásokat követően. A kutatásban részt vevő, rendszeres szolárium látogatók célirányosan azt a kabint választották ki, amelyik UV- fényt bocsátott ki, habár nem tudták, hogy a másik két fülke nem UV- sugarakat bocsát ki. Feldman szerint az UV- sugárzás hatása a kábítószer hatásához hasonlítható. Úgy véli, hogy a napfürdőzés során endorfin termelődik. Későbbi kísérletekben a csapat már egyfajta fájdalomcsillapító hatásról is beszámolt.

Ha igaz is a fenti állítás, miszerint a szoláriumozás során endorfin termelődik, akkor is érdemes mértéket tartani. Ugyanis az UV- sugárzás a bőr idő előtti öregedéséhez vezet és mostanra bizonyítottan növeli a bőrrák kockázatát.

Szerelmi együttlét

A szeretkezésnek stresszoldó, nyugtató hatása is van, ezt már biztosan olvastad. A jelenség magyarázata az orgazmus pillanatában felszabaduló endorfinokban (is) keresendő: a reflexek szintjén az öleléseknek valós lecsendesítő hatása van; majd pedig a szeretkezés, akárcsak bármilyen más fizikai erőkifejtés, megszünteti az izom-, az idegi és a pszichológiai feszültségeket.

A boldogérzés, melyet a szeretkezés után tapasztalhatsz az endorfin termelésnek köszönhető.

A jó szex, az endorfinok és a fiatalság megőrzése között van kapcsolat. Egy 10 éves 3500 ember bevonásával készült vizsgálatban, Dr. David Weeks pszichológus azt találta, hogy azok a férfiak és nők, akik heti 4-5 alkalommal szerelmeskednek, 10 évvel fiatalabbnak látszanak, mint azok, akik csak heti kétszer élnek nemi életet. Dr. Weeks úgy hiszi, hogy az együttlétből fakadó élvezet döntő tényező volt a fiatalság megőrzésében. Mégis, a kutató úgy találta, hogy a kalandokból adódó szex nem mutatott ugyanolyan előnyöket, mint a szerelmes együttlét egy stabil kapcsolatban és nagyobb valószínűséggel segítette elő az öregedési folyamatot, sem mint hogy csökkentette volna.

Csokoládé és a chili paprika

Kimutatták, hogy bizonyos ételek növelik a szervezet természetes endorfin termelését. A csokoládé messze a legnépszerűbb endorfin serkentő étel a világon. A cukor, koffein és zsír mellett, 300 különböző összetevőt tartalmaz, pl. egy olyat is, ami utánozza a marihuána nyugtató hatását az agyra.

Gondoltad volna, hogy a minél erősebb a chili, fogyasztásakor annál több endorfin termelődik?

Habár minden chili endorfin termelésre késztet, különböznek a csípősségben: minél erősebb a chili, annál nagyobb az endorfin serkentő képessége.

Számos népszerűnek mondható módszert találtak, ami az endorfinok termelését elősegítik. Pl. az akupunktúrát, a masszázst, a hidroterápiát, a hideg és nagyon meleg fürdőt vagy zuhanyt, a gőzfürdőt és a szaunát.

Nevetés

A nevetés gyógyító erejét már dokumentálták. Egy kutatás azt találta, hogy az igazi, erős nevetés előidézi az endorfin kibocsátást, mely nem csak a fájdalmat csökkenti, hanem a gyógyító folyamatokat is növeli.

Zene

A zene mindig erőteljes pszichológiai hatással volt az emberre, de a tudósok csak nemrég találták rá az összefüggésre a különböző típusú zenék és az endorfin termelés között. Habár a zene mindenkit egyénileg különbözően érint meg, a kutatás kimutatta, hogy a klasszikus, a rock, a heavy metal, speciális fizikai és pszichológiai hatásokat produkálnak. Előre kiválasztva azokat a zenéket melyeket leginkább élvezünk, növelhetjük az endorfin termelést a mindennapi életben.

Meditáció

A tudósok nemrégen azt találták, hogy a meditáció amellett, hogy nyugtatja az idegeket és csökkenti a vérnyomást, segít a testnek endorfint termelni és ezáltal jó közérzetet biztosít. A legújabb kutatások azt mutatták, hogy a krónikus stressz és a depresszió a szervezetet olyan anyagok termelésére készteti, melyek meggátolják a gyógyulási folyamatot és lerövidítik a várható élettartamot, miközben az eufória megvéd minket a stressztől, betegségektől és a korai haláltól.

Függőség

A kutatások azt találták, hogy vannak, akik genetikailag hajlamosak az alkoholfüggőségre, mivel nem képesek endorfin előállítására. Ráadásul érdekes módon az alkoholfüggő embereknek általában meg kell küzdeniük még egyéb problémákkal is, úgy mint candida, ételintolerancia, hipoglikémia, továbbá stressz és pajzsmirigy betegségek.

Összefoglalva: legyünk tudatosak, fordítsunk időt a relaxációra, válasszunk örömöt hozó programokat, edzést, mutassuk ki szeretetünket, hallgassunk számunkra tetszetős zenét és nevessünk nagyokat.
Persze jó néhány ezek közül nehéznek bizonyul a hétköznapi gondok terhe alatt. Sok embernek vannak megélhetési, családi vagy egyéb problémái. Ilyenkor gondoljunk azokra, akik fedél nélkül élnek és talán egy picit szebbnek látjuk saját helyzetünket.

Írta és fordította: Dobrai Erzsébet

Forrás:

Peller Magdolna, Verdes Krisztina: A szerelem és szeretet kémiája

Endorphins: Natural Pain and Stress Fighters