A depresszió a leggyakoribb hangulatbetegségek közé tartozik. Úgy vélik, a depresszió a stresszre adott válaszreakciók egyik típusa. Sok esetben jelentkezik a pánikbetegség mellett, de nem feltétlenül jár vele együtt. Az alábbiakban olvasható összefoglalóban összegyűjtöttem a depresszió legfontosabb jellemzőit, és a témához kapcsolódó egyéb tudnivalókat.
A depresszió kialakulásához genetikai, biológiai és környezeti tényezők is vezethetnek. A betegséget kiváltó okok széles skálán mozognak, de megkülönböztethetünk két alapvető típust, az endogén és az exogén depressziót.
Az endogén depresszió a hibás fiziológiai működésben gyökerezik, ez jelenthet vitaminhiányt, vagy az ingerületátvivő anyagok – például a noradrenalin vagy a szerotonin – szintjének csökkenését, esetleg ezek egyensúlyának megbomlását.
Ezzel szemben az exogén depresszió testen kívüli okok következtében alakul ki. Ezek az okok sokszínűek lehetnek, egy személyes tragédia, szerelmi bánat, kirekesztettség vagy egy közelálló személy elvesztése egyaránt előidézheti a depressziót. A hasonló okok is képesek különböző tüneteket okozni más és más személyeknél. Ez nagyban függ az egyéni érzékenységtől.
A depresszió tünetei négy csoportra oszthatók. A diagnózishoz nem szükséges mind a négy csoport együttes jelenléte. Azonban minél több szimptóma minél erősebben jelentkezik, annál nagyobb az esély arra, hogy depresszióval állunk szemben.
A depresszió tünetei a következő négy csoporthoz tartozhatnak.
Érzelmi:
Talán a legszembeszökőbb tünet, amelyet akár külső szemlélő is könnyedén észrevehet, a folyamatos kedvetlenség és levertség. A szomorúság, a bizonytalanságtudat és a kilátástalanságérzet szintén a depresszió jellemző tünetei. Előfordulhatnak gyakori sírógörcsök, a beteg fejében gyökeret verhetnek negatív tartalmú, akár öngyilkossághoz kapcsolódó gondolatok is. A fentiekhez társulhat érdektelenség, aminek következtében nehézkessé válik vagy teljesen ellehetetlenül a munkahelyi feladatok ellátása és a szabadidős tevékenységek végzése.
Kognitív:
A fentebb már említett negatív tartalmú gondolatok többsége a depresszió kognitív tünetei közé tartozik. Az önértékelési gondok, az értéktelenség érzése, a bűntudat, az önvád, a reménytelenség és az értelmetlenség szintén ide sorolható, ahogyan a kiúttalanság és az elveszettség érzése is.
Motiváció:
A depressziót szinte kivétel nélkül motiválatlanság kíséri. Kirívó, súlyos esetekben az is előfordulhat, hogy a beteg szinte ki sem kel az ágyból, kizárólag akkor hajlandó erre, ha a mellékhelyiséget látogatja meg. Sajnos ezt sokan akaratgyengeségnek tudják be, holott ez egy sokkal súlyosabb gond. Fontos, hogy ezzel a hozzátartozók is tisztában legyenek. A depresszióval küzdők nem szívesen kezdeményeznek, passzivitásuk egészen félelmetes méreteket ölthet.
Testi:
Noha a depresszió hangulatbetegség, mégis szinte kivétel nélkül testi tünetekkel jár együtt. Ilyenek lehetnek például az étvágytalanság, a különféle alvászavarok, a szinte folyamatos kimerültség, fáradtság. A depresszióhoz kapcsolódóan felléphet fejfájás, az egészségi állapot miatti idegeskedés vagy ennek fordítottja, a teljes közöny.
Ezek alapján belátható, hogy a depresszió fizikailag, mentálisan és pszichésen is megviseli a beteget. Azok, akik nem küzdöttek még depresszióval, nehezen képesek megérteni, hogy a beteg mit él át, mivel kell megbirkóznia. A depressziós epizódok sokszor viszonylag rövid lefolyásúak, és csak néhány hónapig tartanak. Ez egy depressziós számára azonban végeláthatatlan, kibírhatatlan időszaknak tűnik, amelynek minden pillanatát szenvedés tölti meg. Mivel a beteg sokszor tétlenül tölti napjait, kimerült, az idő lelassul számára. A napok és órák csigalassússággal telnek, amitől a depresszió csak még elviselhetetlenebbnek tűnik.
Mi vezethet depresszióhoz?
Tárgyvesztés
A tárgyvesztés a depresszió gyakori oka. Ez jelentheti egy közeli személy, barát, kedves vagy hozzátartozó elvesztését, a munkahely, a társadalmi státusz elvesztését, illetve pénzben mérhető anyagi veszteséget is.
Nem ritka eset, hogy hozzátartozó vagy barát halála után depresszió alakul ki, de szintén ezzel járhat a baráti körből való kiesés. Ha valaki elveszíti az állását, az több okból is megviselheti. Kikerülni a megszokott munkahelyi környezetből, elveszíteni a biztos bevételi forrást érzelmileg nagyon megterhelő. Az új körülményekhez alkalmazkodni szintén kifejezetten nehéz. A tartósabb munkanélküliség pedig eladósodáshoz és a társadalmi státusz elveszítéséhez vezethet, amely szintén szerepel a depresszió okai között.
Megerősítés hiánya
Kialakulhat depresszió akkor is, ha valaki nem jut megfelelő mennyiségű pozitív megerősítéshez, és közben számos kellemetlen élményt kell átélnie. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a depresszióra hajlamosak egyébként is nehezen szereznek pozitív megerősítést hiányos szociális készségeik miatt, valamint a kellemetlen élethelyzetekkel is nehezebben birkóznak meg.
Drogok
Több tanulmány is foglalkozott a drogok használata és a depresszió, illetve a pánikbetegség arra hajlamos személyeknél történő kialakulása közötti összefüggéssel. Az eredmények azonban nem egyértelműek. Született olyan kutatás, amely szerint kategorikusan kijelenthető, hogy létezik összefüggés, mások azonban nem ennyire biztosak ebben. Személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy a drogfogyasztás okozhat pánikbetegséget vagy depressziót. Voltak olyanok, akikre valamilyen partydrog vagy marihuána fogyasztása közben, illetve után tört pánikroham, valamint emiatt alakult ki nálunk depresszió. Mindenkinél máshol lehet a határ, attól függően, hogy a teste mennyit képes tolerálni, később reagálhat betegséggel: lehet, hogy már egyetlen alkalom után, de az is előfordulhat, hogy több évig tartó tünetmentes időszakot követően.
Az American Journal of Psychiatry-ban megjelent beszámoló szerint a gyakori ecstasyhasználat fokozhatja a depresszió tüneteit némelyeknél. Az amfetaminszármazékkal leginkább fiatalok élnek. Ez a partydrog a ’90-es évek elektronikus tánczenéinek élvezhetőségéhez járul hozzá.
Az ecstasy a szerotonin szintjére van hatással, amin keresztül képes befolyásolni a fogyasztó érzelmeit és hangulatát. Elég azonban egyetlen alkalommal élni ezzel a droggal, és a legrosszabb is bekövetkezhet. Az ecstasy véralvadási zavarokat okozhat, sőt szívbénulást is előidézhet, aminek következtében a fogyasztó életét veszítheti.
A vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy néhány ember genetikailag hajlamosabb depresszióba zuhanni ecstasy használata után. A gyakori fogyasztás ecstasy esetében a heti egy tablettát jelenti. A kutatók szerint azonban már az alkalmi fogyasztás is hozzájárulhat a negatív hangulathoz.
A bipoláris, azaz a mániás depresszió
A mániás depresszióban szenvedőre furcsa kettősség jellemző. A beteg két véglet között ingadozik: vagy egy aktív, mozgalmas, nyugtalan, pörgős állapotban van, vagy erősen depresszív, inaktív, akár a napi teendők ellátására is képtelen.
A hangulatingadozás nem feltétlenül gyakori, a két állapot évek vagy hónapok után is cserélődhet, de súlyos depresszió esetén a beteg akár naponta is egyik végletből a másikba zuhanhat. Ez érthető okok miatt megnehezíti a hétköznapokat. A korszerű gyógyszerekkel javítható a beteg állapota, viszont a kezeléshez folyamatos kontroll szükséges. A pontos dózis beállítása és a mellékhatások kiküszöbölése, csökkentése időigényes folyamat.
A mániás depresszió tünetei:
Mániás diagnózis akkor állítható fel, ha az alább olvasható tünetek közül egyszerre legalább három minimum egy hétig fennáll:
- Fokozott önértékelés
- Fokozott beszédkésztetés
- Gondolatrohanás
- A figyelem könnyű elterelhetősége
- Alvásigény csökkenése
- Szokatlanul felfokozott aktivitás
- Nyugtalanság
- Kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek
A depressziós diagnózis felállítható, ha lenti tünetek közül legkevesebb öt minimum két héten át jelentkezik:
- A nap legnagyobb részében levert hangulat, majdnem minden nap
- Feleslegesség- vagy ok nélküli bűntudatérzés
- Az örömérzet jelentős csökkenése
- Fáradtság vagy csökkent energiaszint
- Koncentrációs, gondolkodási képességek csökkenése
- Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérletek
- Jelentős súlygyarapodás, vagy csökkenés
- Álmatlanság vagy aluszékonyság
- Pszichomotoros nyugtalanság vagy levertség
A diagnózis felállításához, valamint a lehetséges kezelési módok meghatározásához mindenesetben kérd orvos segítségét!
Ha a természetes gyógymódok is érdekelnek, többet is megtudhatsz a depresszió kezeléséről!
Írta: Dobrai Erzsébet