Örülünk, hogy megteszed
az első lépést a gyógyulás felé!

Adatvédelmi nyilatkozat

Pánikbetegség kontra generalizált szorongás

2015. 02. 20.

A pánikbetegség elkülöníthető a generalizált szorongástól. A folyamatos szorongás mellett nem feltétlenül jelentkeznek pánikrohamok, és a pánikbetegeknél sem mindig jellemző, hogy állandó szorongás állna fenn.

A pánikbetegség a pánikrohamok gyakori megjelenését, ismétlődését jelenti. A pánikbetegség tünetei közé tartozik a hirtelen erős félelemérzet, idegesség, izzadás, gyors szívdobogás, magas pulzus, zavaró gondolatok, stb. (A pánikbetegség tüneteiről bővebben itt olvashatsz.) Idővel a pánikbetegnél kialakul egy folyamatos szorongás, az újabb rohamtól való félelem miatt. Ez mind meghatározza az életminőséget és megnehezíti a beteg mindennapjait. Ráadásul a pánikbetegség – és azon belül a pánikroham – mindenféle előjel vagy látszólagos ok nélkül is lecsaphat. Ez pedig szorongást, aggódást válthat ki, mely akár tartósan meg is maradhat, azaz generalizálódhat. A folyamatos szorongás, mint betegség, azonban megjelenhet pánikbetegség nélkül is.

A generalizált szorongást eltúlzott szorongás és aggodalmaskodás jellemzi az élet mindennapi eseményei kapcsán, nyilvánvaló okok hiányában. A generalizált szorongással küzdő emberekre továbbá jellemző, hogy katasztrofizálnak eseményeket (pl. ha egy családtag késik otthonról, akkor biztos meghalt) és folyton aggódnak az egészségük, a pénz, család, munkahelyi vagy iskolai tevékenységeik felől. A beteg élete folyamatos félelemmé, aggódássá, sőt rettegéssé alakul át. Ez nem egyenlő az egészséges aggodalommal, a hangsúly tehát a túlzott és folyamatos szorongáson van. Gyakran előfordul, hogy a generalizált szorongás mellé más pszichoszomatikus betegségek is társulnak, mint pl. a pánikbetegség, fóbiák, kényszeres tünetek, depresszió, vagy az alkoholfüggőség.

A generalizált szorongás tüneteit az alábbiakban ismertetjük:

•    nagymértékű, folyamatos aggódás és feszültség
•    a problémák irreális felnagyítása, megítélése
•    nyughatatlanság, idegesség
•    ingerlékenység
•    izomfeszülés
•    fejfájás
•    izzadás
•    nehéz koncentráció
•    szédülés
•    idegi alapú hasmenés
•    fáradtság
•    remegés

Mi okozza a folyamatos ún. generalizált szorongást?

A generalizált szorongás pontos oka ismeretlen, de számos tényező hozzájárulhat kialakulásához, mint pl. az agy biokémiai működése, környezeti stressz és a genetika.

•    Genetika: Egyes kutatások úgy találják, hogy a felmenőknél található pszichoszomatikus betegségek növelik az utódoknál a GAD esélyét. Tehát ha felmenőnél megtalálható, akkor nagyobb hajlammal rendelkezünk a betegségre.
•    Agyi biokémia: A generalizált szorongást összefüggésbe hoztak egyes neurotranszmitterek abnormális szintjével. Ha ezek a neurotranszmitterek nincsenek egyensúlyban, az „üzenetek” sem tudnak megfelelően továbbítódni. Ez befolyásolhatja az agy különböző szituációkra adott válaszát, mely szorongáshoz vezethet.
•    Környezeti tényezők: A traumák és különböző stresszes szituációk, az erőszak, haláleset, válás, munkahelyi vagy iskolai problémák szorongáshoz vezethetnek. A függőséget okozó szerek vagy az azokról való leszokás is ronthat a szorongás mértékén. (alkohol, koffein, nikotin, drog)

Milyen gyakori a szorongás?

Magyarországon a lakosság 5 százaléka, vagyis mintegy félmillió ember szorong, világszerte ez a szám 300 millió körüli lehet. Egy ausztrál adat szerint a kamaszok majdnem felének volt már szorongásos rohama. A különféle feszültségoldó szerek okozta függőségek kezelésére Magyarországon is komoly infrastruktúra épült ki, a bajok gyökerével, az indokolatlan, de legalábbis eltúlzott félelmeinkkel viszont alig foglalkozunk.
Ezen felül kb. 4 millió amerikai felnőtt szenved folyamatos szorongástól. Gyakran már gyerek- vagy serdülőkorban vannak erre utaló jelek és átlagosan több nőt érint, mint férfit.

Hogyan diagnosztizálják?

A generalizált szorongás lényege az aggodalom, melyet a beteg nehezen tud kontrollálni. Az aggodalom számos helyzetre, eseményre kiterjed és az alább felsorolt hat szorongásos tünetből legalább három kíséri:

1. nyugtalanság, idegesség, “felhúzottság” érzése
2. fáradékonyság
3. koncentrálási zavarok “gondolkodásképtelenség”
4. ingerlékenység
5. izomfeszültség
6. alvászavar (elalvási vagy átalvási nehézség, vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás)

Ha a fenti tünetek nagy része jelen van, illetve a folyamatos aggódás, nyugtalanság, szorongás hetekig fennáll, akkor nagy valószínűség szerint generalizált szorongásban szenved a beteg. A kulcs az, hogy a beteg állandó nyugtalanságban, aggódásban él, mely nem köthető egy-egy adott problémához. Szinte mindent stresszként él meg, még azt is, amin más egészséges pszichével rendelkező emberek könnyedén túllendülnek.

Hogyan gyógyítják?

Ha nincs a betegség mögött szervi elváltozás, akkor a háziorvosok továbbküldik a beteget egy pszichiáterhez vagy pszichológushoz. Magyarországon bevett szokás a gyógyszerek felírása, bár a sikeres terápiához hozzátartozna a kognitív viselkedésterápia vagy egyéb, a gyökér-okokkal foglalkozó terápia is. A nyugtatók ezen állapot kezelésében szinte kikerülhetetlenek, főleg a súlyosabb esetekben, hiszen csökkentik a nyugtalanságot és az izomfeszülést, a túlzott idegességet. Törekedjünk azonban arra, hogy a nyugtatók átmeneti megoldásként szolgáljanak, és ne támaszkodjunk rájuk évekig, mert annál nehezebb lesz leszokni róluk. Enyhébb esetekben érdemes nyugtató, feszültségoldó gyógynövényeket, teákat alkalmazni kúraszerűen.
Ha antidepresszánst is szedünk, akkor számítani kell arra, hogy átmenetileg lesznek mellékhatások, melyek közül számos megszűnik később, de előfordulhatnak olyanok is, melyek hosszú távon is megmaradhatnak. Ilyen pl. az álmosság, hízás vagy a szexuális zavarok.
A hagyományos gyógyszeres kezelések esetén nem ritka, hogy sok generalizált szorongásos beteg visszaesik és a tünetek ismét megjelennek. Azonban ha egyéb segítséget is igénybe veszünk, a lelkünket, testünket is ápoljuk, akkor nagyobb eséllyel gyógyulhatunk meg véglegesen a betegségből.

Mire érdemes odafigyelni?

Ugyan megelőzni nem lehet, de sokat tehetünk azért, hogy a szorongás csökkenjen, ha betartjuk az alábbiakat:

•    Fogd vissza a koffein tartalmú ételek italok fogyasztását, mert pörgetnek és sokunk szervezete ezt nem tolerálja. Ilyen a kávé, tea, kóla vagy az energiaitalok.
•    Kérdezd ki az orvos véleményét, hogy mit mivel érdemes együtt szedni. Ha több gyógyszert vagy gyógynövényt is szedsz egyszerre, azok egymásra is hathatnak.
•    A szorongó betegnek érdemes legalább kétnaponta tornázni, kocogni, hiszen ez segít a feszültség, stressz levezetésében. Mellette fontos az egészséges (tudatos), rendszeres étkezés is.
•    Ha trauma vagy gyász ért, keress fel olyan szakembert (pszichoterapeutát), aki segít túllendülni a nehézségeken.
•    Ha enyhék a tünetek, de már megjelentek és zavarnak, akkor ne várd, meg míg rosszabbodik az állapotod. Kezdd el a stresszoldó technikákat minél előbb, mint a jóga és légző gyakorlatok, vagy a meditáció.

A fentiekből nyilvánvalóvá válik, hogy a pánikbetegség elkülöníthető a generalizált szorongástól. A folyamatos szorongás mellett nem feltétlenül jelentkeznek pánikrohamok, és a pánikbetegeknél sem feltétlenül jellemző, hogy fennállna egy olyan folyamatos szorongás, mely az élet minden problémájával szemben túlérzékennyé tenné a beteget. Mégis a pszichés betegségek gyakran halmozódnak és több fajtájuk is megjelenhet egy-egy betegnél. Ezen betegségekre szinte kivétel nélkül javasolt a relaxáció, a jóga, a légzéstechnika, megfelelő étrend és a rendszeres mozgás. Ha ezek kevésnek bizonyulnak, akkor igénybe vehetjük az egyénre szabott terápiákat is.

Írta: Dobrai Erzsébet
Forrás: WebMD Medical Reference

Brandenburg Neuro

Idegesség, ingerlékenység, felfokozott idegállapot, reggeli émelygés, alvászavar, erőtlenség, bágyadtság elleni mellékhatások nélküli természetes készítményt keresel? Olyat, amit bármikor elkezdhetsz szedni és aminek bármikor abbahagyhatod a szedését?

Rendelek
Kérdésed van?

Olvasd el az évek során
összegyűlt kérdéseket
és válaszokat!

Belenézek