A pánikbetegség mellé számos zavar társulhat, ilyen például az agresszív kényszer.

A pánikbetegség mellé számos zavaró tünet vagy gondolat társulhat. Ezekről nem szeretnek az emberek beszélni, pedig nem ritka sem a depresszió, sem a szorongás, sem a különböző kényszeres betegségek. Ezek súlyossága eltérő lehet. Utóbbiról nem is gondolnánk, hogy olyan változatai is vannak, melyek nem a kézmosási vagy zár ellenőrzési késztetésről szólnak. Talán neked is ismerős lehet a mások bántására irányuló erős késztetés, miközben valójában nem akarsz senkit bántani? Mégis attól félsz, hogy bántod a szeretteidet, akár a saját gyerekedet?

Ha igen, nem vagy egyedül, ugyanis nem olyan ritka ez a probléma. Az agresszív kényszeres zavar az attól való félelmet takarja, hogy az ember szándékosan bántani vagy megölni akar valakit. Ez gyakran a szeretteikre, gyerekükre irányuló agresszió, amiről az érintett tudja, hogy nem szabad és nem helyes, mégis a késztetés zavaróan erős. Ugyan nem szokott megtörténni az, amitől fél az illető, de ez megnehezíti az életvitelt és szégyenérzettel is jár.

Az agresszív kényszer gyakran erőszakos, gyilkos (leszúr, lelő, megfojt, megmérgez) vagy bűnügyi cselekedetekre (gyújtogatás, rablás) irányítja a figyelmet. Az erőszakos kényszeresek gyakran attól félnek, hogy sorozatgyilkossá válnak vagy szándékosan bántanak olyan személyt, akit szeretnek. Az agresszív kényszeres zavar minden életkort érint beleértve a gyerekeket, kamaszokat, felnőtteket.

A leggyakoribb félelmek :

• Gyilkos tombolástól való félelem, ami pl. leszúrásba torkollik
• Közeli rendőr fegyverének elragadása és egy közelben álló lelövése
• A saját babád vagy partnered megfojtásától való félelem
• A gyereked vagy a házi kedvenced nyakának eltörésétől való félelem
• Valakinek a lelökése pl. magas épületről
• Szándékos mérgezéstől való félelem (pl. patkányméreggel)
• Valakinek az agyonverésétől való félelem
• Lépcsőről való lelökés
• Séta közben valaki nyakának hátulról történő elvágása
• Partner vagy saját gyerek álmában történő megfojtásától való félelem
• Fürdetés közben a gyereked víz alá fojtása (szülés utáni kényszer)
• Bankrablás, gyújtogatás elkövetésétől való félelem
• Attól való félelem, hogy mérges leszel és halálra rázod a gyerekedet
• Gázolástól való félelem vezetés közben pl. gyalogosé, biciklisé
• Agresszív bevásárlókocsi tologatás azok felé, akik útban vannak
• Utasként való autózás esetén attól való félelem, hogy elrántod a kormányt és nekimész valaminek
• Attól való félelem, hogy a babádat vagy a házi kedvencedet berakod a sütőbe, mikróba, mosógépbe vagy a ruhaszárítóba

Az agresszív kényszer és az elkerülő magatartás

Az agresszív kényszeresek attól tartanak, hogy olyat cselekszenek, amik nemkívánatosak számukra. Az ilyen jellegű kényszerek mögött nincs sürgető érzés a valódi cselekvésre. Ilyen esetekben a tünetek akaratlan, élénk, zavaróan erőszakos mentális képekből állnak. Az érintettek gyakran csodálkoznak, hogy miért jönnek elő újra ezek a képek és bűnösnek érzik, szégyellik magukat, amiért nem tudják uralni gondolataikat.

Az elkerülés olyan helyzetekre korlátozódik, amik kiválthatják az agresszív gondolatokat. Ilyen elkerülő cselekedetek pl. az alábbiak:

• Túlzott kontroll a test felett – túl nagy merevség társaságban
• A kezek zsebben való tartása
• Főzési előkészületek másnak való átadása
• A gyerek ellátásával kapcsolatos teendők elkerülése
• A sebezhető populáció kerülése – gyerekek, idősek, kisállatok
• A rendőrök és egyéb biztonsági személyzet kerülése
• A tv műsorok vagy az erőszakos újsághírek kerülése
• A fizikai kontakt kerülése másokkal, főleg nyakrészen
• A kések, ollók, borotvapengék kerülése

Szülés utáni kényszer – a babád bántásától való félelem

A szülés utáni kényszeres zavar egy baba érkezése után szokott kialakulni. A kényszeres zavart megélő szülő gyakran azt tapasztalja, hogy akaratlan agresszív vagy szexuális gondolatai vannak a csecsemővel kapcsolatban. A szülők sok változással néznek szembe, amikor az új baba hazakerül. A szülőség sok felelősséggel jár, ami ijesztő, sőt néha egyenesen rettenetesnek tűnhet, hogy mostantól egy sérülékeny kis lényt kell védelmezni. Amikor ez a folyamat indul, általában ekkor alakul ki ez a meglepően gyakori szorongásos, kényszeres zavar, mely erőszakos, háborgató gondolatokkal, képekkel jár. Akad olyan helyzet is, amikor a korábbi kényszer erősödik tovább és irányul a gyerek ellen. Ezek a szülők valójában nem akarják bántani a gyereket, de a nem várt és fenyegető gondolatok miatt úgy érezhetik, hogy a baba tényleg nincs biztonságban és hogy alkalmatlanok a szülői feladatra.

Egy másik gyakori szülés utáni kényszeres zavar az a visszatérő és tolakodó félelem, hogy valami rossz történt a babával. Ilyen lehet, amikor a szülő arra gondol, hogy a gyerek megfullad a saját kiságyában. Ez magával hoz egy ismétlődő ellenőrzési kényszert a gyerek felé, ami akár több százszor is megismétlődhet naponta, de a megnyugvás csak nagyon rövid ideig tart.

A szülés utáni kényszeres zavar gyakoribb, mint a szülés utáni depresszió, mégis nagyon kevesen mernek beszélni a problémájukról, gondolataikról, hiszen félnek a következményektől pl. attól, hogy elveszik tőlük a gyereket és alkalmatlannak találják a nevelésre. Pedig ez is ugyanolyan kényszeres betegség, mint bármi más, amit kezelni kell. Ne félj segítséget kérni és kezelni ezt a tünet együttest.

Kezelni, de hogyan?

A kognitív viselkedésterápiának van egy speciális ága, mely a kényszerbetegséget célzottan hívatott kezelni, ez az expozíció és válaszgátlás nevű terápia. Ez sok érintettnél eredményes. A terapeuta segít szembesíteni a beteget a kényszeres gondolattal a képzeletben vagy a valóságban. Közben a beteg segítséget kap abban is, hogy ellenálljon a ritualizálásnak. Kényszeres kézmosóknál például olyan feladatot adnak, hogy érintsenek meg egy szennyezettnek vélt tárgyat és órákig nem mossanak kezet, amíg a szorongásuk nem csökken. Ezt követően apró lépésenként haladnak a terápia során attól függően, hogy az illető mennyire viseli el a szorongást és kontrollálja a rituálékat. Ahogy a beteg halad előre csökken a szorongás, melyeket a rögeszmés gondolatok kiváltanak és egyre inkább képes ellenállni a rögeszmés gondolatoknak és kevésbé érez késztetés a cselekvésekre.

A kényszerbetegség viselkedésterápiájáról készült tanulmányok bíztató válaszokat mutatnak azoknál a betegeknél, akik megmaradnak a kezelés mellett. Magasan motivált és pozitív beállítottságú betegek általában javulást mutatnak a viselkedésterápia hatására. Így mindenkit csak buzdítani tudok arra, hogy elmenjen egy ilyen terápiára, ha kényszeres gondolatok gyötrik.

Dobrai Erzsébet

Steven J. Seay, Ph.D. on Jun 23, 2012 in Harm-Related Symptoms, OCD

Steven J. Seay, Ph.D. on Aug 7, 2012 in Harm-Related Symptoms, OCD, Sexual Symptoms, “Pure-O” Symptoms